2018. február 23., péntek

Kapcsolat | Ügyfélvonal: 1818 | | Magyarország.hu keresés:

Segítség | Beállítom kezdőlapnak! | Fizessen elő a Magyarország.hu RSS csatornáira!RSS

Magyarorszag.hu - Hirdetmények

Figyelem! Töltse le a hirdetmény legfrissebb változatát

Üdvözöljük a közigazgatási hirdetmények oldalán!

A honlapon a jogszabályokban  meghatározott   közigazgatási intézmények tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek. A honlapon többféle módon kereshet a hirdetmények között!

Probléma esetén írásos segítséget az  info@magyarorszag.hu   e-mail címen kérhet.

Felhívjuk figyelmét, hogy az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. kormányrendelet alapján a honlapon közzétett tájékoztatók nem minősülnek szerződésközléseknek.

Lejáró hirdetmények

  1. OBO Bettermann Hungary Kft. Bugyi, egységes környezethasználati engedélye, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat
  2. Győr, Dózsa rakpart 45.sz. alatti ingatlanon huszonhárom lakást, teremgarázst, tárolókat és két személyfelvonó építése
  3. árverési hirdetmény
  4. Árverési hirdetmény
  5. Várpalota-Inota külterületén létesítendő 3db mélyfúrású kút üzemeltetésére benyújtott kérelem elutasítása.

Tovább »

Címkék

Tovább a teljes listához »

Elektronikus tájékoztató

Forrásintézmény

Neve: Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

Osztály: Komplex Engedélyezési és Hatósági Felügyeleti Osztály

Címe: 1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.

Telefon: 0612249103

Fax: 0612249163

E-mail cím: kehfo[kukac]pest.gov.hu

Ügyintéző

Ügyintéző neve: dr. Bayer Edit

Telefon: 0612249103

Fax: 0612249163

E-mail cím: kehfo[kukac]pest.gov.hu

Eljáró hatóság

Neve: Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

Címe: 1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.

Kérelmező

Neve: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány

Azonosító adatok

Ügyiratszám: PE/KTF/618/2018

Kifüggesztés időpontja: 2018. február 14.

A jog gyakorlására nyitva álló határidő utolsó napja: 2018. március 01.

Kifüggesztés helye: http://hirdetmeny.magyarorszag.hu/

A hirdetmény tárgya: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány fellebbezése „A Tisza hullámtér - Nagyvízi meder vízszállító képességének hely

Kategória: Környezetvédelem

Cimke: hullámtér tisza wwf

Törzsszöveg



A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal (a továbbiakban: Hatóság) JN-07/61/00074-205/2017. iktatószámú határozatát a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány (1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/A.) fellebbezése folytán felülvizsgáltam.


HATÁROZAT


I. Az elsőfokú határozatot megváltoztatom az alábbiak szerint:

1.) Az elsőfokú határozat rendelkező rész I. pontjának 2. bekezdését törlöm, helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„A környezetvédelmi engedély a jogerőre emelkedés napjától 8 évig érvényes”.

2.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének II.6. pontjának második mondatát törlöm, helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„A megközelítő útvonalak kialakításának helyszínét és módját a munkálatok megkezdése előtt egyeztetni szükséges a HNPI-vel.”

3.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének III.10. pontját törlöm, helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„A megközelítő útvonalak kialakításának helyszínét és módját a munkálatok megkezdése előtt egyeztetni szükséges a HNPI-vel.”

4.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének IV.6. pontját törlöm, helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„IV.6. Jelen engedély nem mentesít az egyéb tulajdonosi, kezelői hozzájárulások alól.”

5.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének IV.7.24. pontját törlöm, helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„IV.7.24 Denevérek által lakott fák kivágása esetén a kivitelezést megelőzően intézkedni szükséges arról, hogy a denevérek mielőbb hagyják el az odvaikat. A denevér-lakta fa körüli többi faegyedet úgy kell kivágni, hogy a denevérek élőhelyéül szolgáló fa ne sérülhessen. A denevér lakta odú elé az április 1-től április 30-ig, vagy az augusztus 1-től október 15-ig tartó időszakban a tervezett kivágás előtt 1 héttel surrantó csövet vagy fóliát kell helyezni, hogy a kirepülő egyedek pihenőhelyükre visszabújni ne tudjanak.”


6.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének IV.7.29. pontját törlöm, helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„Folyamatos monitorozás szükséges a területen az élővilág változásának nyomon követése érdekében. A beavatkozási időszakot követő fenntartási időszak első öt évében (1., 3., és 5. évben) biológiai monitoring tevékenységet kell folytatni az élővilágra gyakorolt hatások nyomon követése érdekében. A monitoring tervben meg kell határozni a vizsgált élőlénycsoportokat/fajegyütteseket és monitoring pontokat. Az alapállapot felvételt is tartalmazó monitoring tervet a beavatkozás megkezdése előtt, a monitoring eredményeket, valamint az 5. évet követő összefoglaló jelentést a vizsgálati évet követő január 31. napjáig be kell nyújtani a hatóságunkhoz, Kisköre és Pély településekre vonatkozóan a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályához, illetve a HNPI-hez.”

7.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének IV.7.30. és IV.7.31. pontjait törlöm.

8.) Az elsőfokú határozat rendelkező rész IV.12. pontjának első és második bekezdését valamint a harmadik bekezdésben szereplő táblázat első (Töltések kiszáradása, repedezése), második (Aszály, szárazság), ötödik (Hullámverés), hatodik (Árvíz) és hetedik (Belvíz) sorait törlöm.

9.) Az elsőfokú határozat IV.13. pontjának 3. alpontjában foglaltakat az alábbiakkal egészítem ki:

„Amennyiben a kivitelezés során végzett tereprendezéskor kitermelt földanyag a területen nem kerül felhasználásra, arra a továbbiakban a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglalt előírásokat kell alkalmazni.”

10.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének IV.16. pont első alpontjának első bekezdését törlöm, helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„A zajtól védendő ingatlanok közelében (50-100 m) a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. KvVM-EüM együttes rendelet) 2. sz. mellékletében foglalt határértékek túllépését eredményező munkálatok a környezetvédelmi hatóság által kiadott felmentés birtokában kezdhetők meg. A zajterhelési határérték túllépése esetén a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. Korm. rendelet) 13. §-a alapján kell eljárni: ”

11.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének IV.16. pont második alpontját törlöm, és helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„A tevékenységet, szállítást úgy kell végezni, hogy a zajkibocsátás feleljen meg a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásainak. A munkaszervezéssel, a munkálatok ütemezésével törekedni kell arra, hogy a fellépő zajhatás lehetőség szerint a legkevésbé zavarja a környékbeli lakosságot.”

12.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének IV.17. pontjának első, Jász-Nagykun-Szolnok megye erdészeti szakkérdés vizsgálatára vonatkozó bekezdéseit törlöm, annak szövegét az indokolás összefoglalásának 5. pontjába (25. o.) helyezem. A IV.17. pont az alábbiak szerint marad hatályban:

„IV.17. Erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele
Jász-Nagykun-Szolnok megye:
Az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárást az erdészeti hatóság előtt le kell folytatnia a kérelmezőnek a beruházás megkezdése előtt.
Heves megye:
A tervezett tevékenységgel kapcsolatban az erdőterület igénybevételére és a fakitermelés szabályainak betartására vonatkozó rendelkezések betartása mellett, kizáró ok a Heves megyei erdészeti hatóság részéről nem merült fel. A Pély és Kisköre településen lévő, a projekttel érintett erdők vonatkozásában az erdőkre gyakorolt hatások vizsgálata nem szükséges.

13.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének IV.18. pontjának első, Jász-Nagykun-Szolnok megye kulturális örökség szakkérdés vizsgálatára vonatkozó bekezdéseit törlöm, annak szövegét az indokolás összefoglalásának 5. pontjába (25. o.) helyezem. A IV.18. pont az alábbiak szerint marad hatályban:

„IV.18 Kulturális örökség védelme
Jász- Nagykun Szolnok megye
A tervezett erdészeti rehabilitációs tevékenységek örökségvédelmi érdeket nem sértenek.
Heves Megye:
– Amennyiben a tervezett beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 7. § 20. pontja által meghatározott nagyberuházásnak minősül, a beruházási terület régészeti érintettségének tisztázása, az érintettség mértékének megállapítása, valamint a szükséges régészeti feladatellátás meghatározása céljából előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni.
– A feltárási projekttervet tartalmazó teljes előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik.
– Amennyiben a tervezett beruházás nem minősül a Kötv. 7. § 20. pontja szerinti nagyberuházásnak, a tervezett beruházás területének egészére vonatkozóan örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni a tervezett beruházás földmunkái által érintett régészeti örökségi elemek és régészeti lelőhelyrészek pontos meghatározása céljából.
– Az örökségvédelmi hatástanulmányt az építési engedélyezési eljárás során kell benyújtani hivatalomhoz.”

14.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének IV.20. pontját törlöm, helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„IV.20. A tervezett beruházásokkal kapcsolatos mindennemű módosítási szándékot előre be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósághoz.

Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a Khvr. 2. § (2) bekezdésének abf) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

A tevékenység 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jelentős módosítás esetén a 3. számú melléklet 130. pontja szerint kell eljárni.”

15.) Az elsőfokú határozat rendelkező részének V.1. pontját törlöm, helyébe az alábbi rendelkezés kerül:

„V.1. Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit (Kvt. 73-76. §, 78-80. §) kell alkalmazni.”

II. Az elsőfokú határozatot - az indokolás megváltoztatása mellett - egyebekben helybenhagyom.

III. Jogorvoslati tájékoztatás: Határozatom ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, az a kézbesítéssel jogerőssé válik, annak bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számított harminc napon belül a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatalhoz 3 példányban írásban vagy elektronikus kapcsolattartásra kötelezett esetén elektronikus úton benyújtott keresettel lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére vagy ha szükségesnek tartja tárgyalást tart.


I N D O K O L Á S


A Hatóság a 2017. november 24. napján kelt, JN-07/61/00074-205/2017. iktatószámú határozatával (a továbbiakban: Határozat) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (1012 Budapest, Márvány utca 1/D.; a továbbiakban: KTVI) részére a „A Tisza hullámtér – Nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon” tárgyú projekt erdészeti rehabilitációs tervének végrehajtásához kapcsolódó beavatkozások környezeti hatásvizsgálata alapján a tervezett beavatkozásokra vonatkozóan a kérelmet részben elutasította, valamint környezetvédelmi engedélyt adott.

A Határozat ellen a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány (1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/A.; a továbbiakban: Fellebbező) - törvényes határidőn belül, a jogorvoslati díj megfizetése mellett - fellebbezést nyújtott be.

A Fellebbező fellebbezésében előadta, hogy a rendelkezésre álló tények alapján változatlanul fennáll hozzávetőleg 4000 ha erdőterület érintettsége, melynek hozzávetőleg 1400 ha területű része 91E0 kódú közösségi jelentőségű élőhely. Fellebbező álláspontja szerint a jelen határozatban foglalt beavatkozás megvalósítása a természeti állapot romlását fogja eredményezni.

Fellebbező a Határozatot jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak, az alábbi okok miatt.

A Natura 2000 hatásbecslés kapcsán a Határozat megállapította, hogy a hiánypótlási felhívásokban is kért alternatívák megfelelő vizsgálata nem történt meg, és ez az eljárás nem felel meg az Európai Bizottság vonatkozó útmutatójának sem. Ezzel szemben az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a kérelmező nem tett eleget az erre vonatkozó hiánypótlási kötelezettségének, majd mégis engedélyezett egy olyan alternatív megoldást, amit a hatásbecslési dokumentáció nem vizsgált. Fellebbező szerint ez az eljárás nem felel meg az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet] és az Élőhelyvédelmi Irányelvnek sem (43/92/EGK).

Fellebbező álláspontja szerint a kérelmező az eljárás során nem törekedett valós, természetbarát alternatívák vizsgálatára.

Fellebbező szerint a leírt cserjeirtás nem életszerű, figyelembe véve azt, hogy a Határozatban foglalt feltételek betartásához a kivitelezéssel érintett 4000 ha-os munkaterületen a munkavégzés során kizárólag az őshonos és invazív fajokat megkülönböztetni képes személyzetnek kellene dolgozni, és az őshonos fajok kímélete miatt kézi erővel, nagygépek nélkül kellene a kivitelezést elvégezni.

Fellebbező álláspontja szerint a Határozatban előírt mozaikos rendszerű beavatkozás nincs részletezve. A beavatkozás részletes bemutatásának hiánya a gyakorlati megvalósítást és annak ellenőrizhetőségét kétségessé teszi, ami kedvezőtlen állapotváltozásokat eredményez élőhelyek és fajok esetében egyaránt.

Fellebbező fellebbezésében előadta, hogy a Hatóság a „minden növényzetet érintő beavatkozáshoz” kapcsolódó szakfelügyeletet a természetvédelmi kezelő, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz (a továbbiakban: HNPI), vagy az általuk megbízott személyekhez köti. A megfogalmazás alapján nem világos a megbízás jellege és az engedélyes szerepe a folyamatban. A Határozat nem tér ki a szakfelügyelet területi, időbeni hatályára, az elsőfokú hatósággal való kapcsolattartásra és ellenőrzési folyamatokra. Álláspontja szerint fennáll annak a veszélye, hogy a megfelelő kapacitásokkal nem rendelkező szervezetre hárított szakfelügyelet nem lesz eredményes, tekintettel az óriási beavatkozási területre és a Határozatban taglalt részletes rendelkezések kiterjedt voltára. Ugyanezen oknál fogva kétségesnek tartja a megfelelő számú megbízott szakfelügyeleti szakértő alkalmazását.

Előadja, hogy a Határozat rendelkező részének IV. 6. pontja adminisztratív szempontból megfelelő eljárás lehet a fenntartási kérdések rendezésére vonatkozóan, azonban ezt az eljárást továbbra is életszerűtlennek, és emiatt a gyakorlatban kivitelezhetetlennek tartja, különösen más állami vagyonkezelők és magántulajdonosok esetében. Megjegyzi továbbá, hogy az ebben a pontban vállalt fenntartási munkák leírása a IV.7.28. pontban túlzottan általános, így annak az ellenőrizhetősége kétséges.

Szerinte fennáll annak a veszélye, hogy a Határozatba foglaltak betartásával is kedvezőtlen állapotváltozások történjenek egyes madárfajoknál.

Fellebbező álláspontja szerint a Határozat IV.12. éghajlatvédelmi pontban meghatározott adaptációs intézkedések leírása meglehetősen általános, ami nem teszi lehetővé a pontos ellenőrizhetőséget, továbbá annak túlzottan általános jellege miatt nem alkalmasak a korábban is felmerült éghajlatvédelmi problémák megoldására.

Összességében a Fellebbező álláspontja szerint a tervezett beavatkozás Határozat alapján történő végrehajtása nem garantálja a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesülését.

A másodfokú eljárás során a rendelkezésre álló iratanyagot áttanulmányozva az alábbiakat állapítottam meg.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Khvr.) szerint:
1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az 1-3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.
(3) A tevékenység megkezdéséhez, ha az
d) csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,
engedély szükséges.
(5) A környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság - előzetes vizsgálati eljárás nélkül - környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.

A benyújtott kérelem és a mellékletét képező környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján a beruházás célja a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének célkitűzésével összhangban, a Tisza-völgy hosszú távú árvízi biztonságának megteremtése a szolnoki vasúti híd és Kisköre között megvalósuló, a nagyvízi meder vízszállító-képességének helyreállítását, az árvizek lefolyását elősegítő beavatkozások által.

A kérelem alapján a tervezett beruházás jelentős része védett és Natura 2000 területen megvalósuló vízfolyásrendezés. Előzőekre tekintettel a tevékenység a Khvr. 3. mellékletébe sorolható, így előzetes vizsgálati eljárás köteles.

A Khvr. 3. melléklete (a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárásban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek) szerint:
127. Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést, amennyiben az a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgálja)
a) 1 km vízfolyáshossztól
b) 50 m vízfolyáshossztól vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)
c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül.

Az OVF kérelmére a Hatóság a Khvr. 1. § (5) bekezdése alapján előzetes vizsgálati eljárás nélkül környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatott le, melynek eredményeként kiadásra került a sérelmezett Határozat.

Megállapítom, hogy a Határozat a Khvr. 10. § (4) és (5a) bekezdéseiben foglalt tartalmi követelményeknek megfelel, ugyanakkor a Határozat rendelkező részének IV.20. pontját töröltem, helyébe a rendelkező részben foglaltak kerültek.

A Khvr. 1. § (6b) pontja alapján a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati, valamint az összevont eljárásban - a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében - megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) jegyzőjét.

A rendelkezésre álló iratok alapján az elsőfokú eljárás során belföldi jogsegély keretében megkeresésre kerültek az érintett települések jegyzői a településrendezési eszközökkel, valamint a helyi környezet- és természetvédelmi szabályozással való összhang megállapítása céljából. Szolnok, Kisköre, Törökszentmiklós, Besenyszög, Csataszög, Nagykörű, Tiszasüly, Tiszapüspöki, Szajol, Kőteleki, Tiszaroff, Pély és Fegyvernek települések jegyzőinek nyilatkozatai rendelkezésre állnak, melyek egyike sem tartja a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással és településrendezési eszközökkel ellentétesnek a beavatkozásokat. Tiszabura és Tiszabő települések jegyzőinek ilyen tárgyú nyilatkozata azonban nem állt rendelkezésre. A közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 105. § (2) bekezdés szerint, ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

A fentiek alapján 2018. február 7-én kelt. PE/KTF/618-8/2018. és PE/KTF/618-9/2018. számú belföldi jogsegélyben megkerestem az érintett jegyzőket, hogy a tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással és településrendezési eszközökkel összhangban áll-e.

Tiszabura Község Önkormányzat Jegyzője a 2018. február 8. napján kelt, 24-4/8/2017/2018. iktatószámú levelében úgy nyilatkozott, hogy a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel, a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással nem ellentétes, azzal összhangban van. Tiszabő Község Jegyzőjének a 2018. február 8. napján kelt, 112-2/2018. számú levele szerint a tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2011. (III.05.) számú rendelettel nem ellentétes, azzal összhangban van.

A környezethasználat közjogi feltételeit a közigazgatási eljárás keretei között a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság engedélyezési eljárása során hozott döntése határozza meg. A környezethasználat keretében megvalósuló tevékenység megkezdése, folytatása és megszüntetése, felhagyása befolyásolja a környezet állapotát, minőségét. Így a környezetvédelmi engedély a megelőzés elvét szolgáló közhatalmi aktus, amely főszabály szerint egy jövőben gyakorolni tervezett tevékenység anyagi jogi természetű jogszabályban meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi feltételeit határozza meg. Így tehát az egy jogi hatású közigazgatási cselekmény, amely a kérelemre induló, kötött eljárásrendben lefolytatott eljárásban meghozott döntés formájában jelenik meg, jogok és kötelezettségek sorozata, címzettje pedig meghatározott.

A fentiek alapján a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság jogszabály felhatalmazása alapján jogosult és köteles a fenti feltételek fennállása esetén döntést hozni (hatáskör), azonban a döntésének tartalmát is jogszabály határozza meg. Tekintettel arra, hogy a Határozat rendelkező részének IV.6. pontjában előírt és az indokolásban hivatkozott, a tervezett tevékenységek elvégzésére vonatkozó ingatlantulajdonosi hozzájárulás, valamint szándéknyilatkozat bekérése az eljárás során irányadó anyagi jogi jogszabályokból nem levezethető, így ezt a pontot töröltem a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatva azt. Emellett hangsúlyozandó az, hogy a környezetvédelmi engedély környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból határozza meg azt, hogy a tervezett tevékenység az anyagi jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelel-e. Az ezen túlmutató hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzése, ellenőrzése már nem e szerv hatáskörébe tartoznak, azok önálló (legtöbb esetben polgári jogi) jogviszony keretében rendezhetőek. A fentiek alapján a Határozat indokolási részének (34. oldal) megváltoztatása is szükségessé vált. Tekintettel arra, hogy az eljárás során kért tulajdonosi hozzájárulások nem kerültek benyújtásra, az ügyintézési határidőből 1 nap telt el. Tulajdonosi hozzájárulások benyújtására vonatkozó követelményt a Khvr. 6. számú melléklete nem támaszt, így ilyen iratok bekérése a Khvr. alapján nem volt szükséges.

A Határozat rendelkező részének V.1. pontja pontatlanul hivatkozta a Khvr.-nek az engedély érvényességi idejének lejártára vonatkozó rendelkezéseit, ezért ezt töröltem, a rendelkező részben meghatározottak szerinti változtatás mellett.

A Határozat rendelkező részének fenntartási időszakra vonatkozó előírásai időben túlmutatnak a környezetvédelmi engedély érvényességi idején, ezért az előírások végrehajtása érdekében szükséges volt az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a Határozat rendelkező részének IV.7.29. pontjában előírt monitoringozási időszak lezárásáig. Ennek megfelelően a Határozat I. pontjának második bekezdését töröltem, és a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztattam.

***

Táj- és természetvédelmi szempontból az alábbi megállapításokat teszem.

A tárgyi beruházás keretében, az árhullámok tartósságának csökkentése érdekében az árvízi levezetősávban az áramlási viszonyokat elősegítő területrendezést irányozták elő.

A hullámtér erdészeti rekonstrukciója az alábbi részfeladatokat tartalmazza:

T1 technológia: A tervezett technológia részeként a 15 évnél fiatalabb nemes nyár állományokban max. 5 m magasságig megtörténik az 5 cm átmérő feletti ágak lenyesése, és az 5 cm átmérő alatti ágak aprítása és elterítése a területen, az 5 cm átmérő feletti ágak elszállítása tűzifaként a területről. A következő technológiai lépés a cserjeirtás és a tuskókezelés.

T2 és T3 technológia: A 15 évnél idősebb nemes nyár és a 25 évnél fiatalabb egyéb lombos állományokban az előzővel megegyező eljárást alkalmaznak, kiegészítve a második koronaszint kitermelésével. A befejezett erdőállományokban minden negyedik sor kivágása (25% záródáshiány) is megtörténik.

T4 technológia: A 25 évnél idősebb egyéb lombos állományokban a második lombkoronaszint megléte esetén a hazai erdőalkotó puhafák és a cserjeszint ligeterdőkre jellemző őshonos egyedeinek meghagyása mellett az idegenhonos fa és cserjefajokat eltávolítják, a kornak megfelelő tőszám beállításával, végleges állományszerkezet kialakításával 70% záródás mértékig.

T5 technológia: A felszámolandó övzátonyok területén korábban elvégzett, vagy a vízáramlást segítő beavatkozásig a gazdálkodó által elvégzendő tarvágásokat érinti. Itt a visszahagyott vágástér tuskózása, a nemkívánatos magasságú övzátony visszabontása tartozik a feladatok közzé.

SZ1 technológia (faállomány szántóvá alakítása): Ott, ahol sem az erdészeti, sem a földhivatali nyilvántartásban nem gondoskodtak a tulajdonosok a szántó művelési ágú területen a kialakult faállomány erdő vagy szabad rendelkezésű erdő nyilvántartásba vételéről, azt fel kell számolni. A felszámolás idősebb korú egyedek esetében fakitermeléssel kezdődik, míg fiatalabb korú állománynál cserjeirtással.

GY1 technológia (faállomány vagy erdő gyeppé alakítása): Ott, ahol sem az erdészeti, sem a földhivatali nyilvántartásban nem gondoskodtak a tulajdonosok a gyep, legelő művelési ágú területen a kialakult faállomány erdő vagy szabad rendelkezésű erdő nyilvántartásba vételéről, azt fel kell számolni. A felszámolás idősebb korú egyedek esetében fakitermeléssel kezdődik, míg fiatalabb korú állománynál elégséges a cserjeirtás.

TP1 technológia (tuskóprizmákat érintő beavatkozások): A területen lévő tuskóprizmák felszínét teljesen letakarítják mind a fáktól, mind a cserjéktől. Megtörténik a nagyvízi lefolyási sávval nem párhuzamos tuskóprizmák vagy 1 m alá történő lebontása, vagy szétterítése; amely esetben ez nem megoldható, úgy harminc méterenként 5 m szélességű átjárót nyitnak a környező talajszintig visszabontva a tuskóprizmát.

Fenti kezelési módok kezelési egységenként (hrsz., erdőrészlet) kerültek meghatározásra. A kezelési egységeket a Határozat három csoportra osztja (1., 2. és 3. melléklet).

A Határozat 1. mellékletében szereplő kezelési egységek tekintetében a kérelem elutasításra került.

A Határozat 2. és 3. mellékletében szereplő kezelési egységek tekintetében a Hatóság az engedély feltételekkel történő megadása mellett döntött. A 3. mellékletben szereplő kezelési egységek tekintetében a tevékenység a kérelemben bemutatott T1, T2, T3 technológiák korlátozásával (a soros, sávos fakitermelési tevékenységek tiltásával) került engedélyezésre.

A beruházás a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 59/2007. (X. 18.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 59/2007. (X. 18.) KvVM rendelet] alapján országos jelentőségű védett természeti területet érint.

A beruházás döntő része érinti az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet] és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat HUHN10004 kódszámú, Közép-Tisza megnevezésű különleges madárvédelmi, valamint a HUHN20015 kódszámú, Közép-Tisza megnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Natura 2000) területeket.

A beruházás érinti az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének magterületét valamint ökológiai folyosó övezetét.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) szerint:
5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.
(2) A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.
(3) A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.
6. § (2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.
7. § (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.
8. § (1) A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.
17. § (1) A 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.
(2) A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására.
(3) A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.
31. § Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
33. § (1) Fokozottan védett természeti területen lévő erdőben erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként, a kezelési tervben [36. § (3) bekezdés] foglaltakkal összhangban végezhető.
(2) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a teljes talaj-előkészítést és a vágásterületen az égetést.
(3) Védett természeti területen lévő erdőben, a kezelési tervben foglaltakkal összhangban
a) erdőnevelést a természetes erdőtársulások fajösszetételét és állományszerkezetét megközelítő, természetkímélő módszerek alkalmazásával,
b) erdőfelújítást a termőhelynek megfelelő őshonos fajokkal és - az (5) bekezdés a) pontja kivételével - természetes felújítási (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) módszerekkel kell végezni.
Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
(5) Védett természeti területen lévő erdőben
a) tarvágás csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban - összefüggően legfeljebb 3 hektár kiterjedésben - engedélyezhető,
b) a fokozatos felújítást követő végvágás összefüggő kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg,
c) a végvágással, illetve tarvágással érintett erdőterülethez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erdőfelújítás befejeződött.
(6) A (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott tar-, illetve végvágás kiterjedése növényegészségügyi okból és az újulat fennmaradása érdekében, vagy természetvédelmi indok alapján kivételesen meghaladhatja az ott meghatározott területnagyságot.
(7) Védett természeti területen lévő, nem őshonos fafajokból álló erdőben a természetközeli állapot kialakítására a pótlás, az állománykiegészítés, az erdőszerkezet átalakítása, a fafajcsere, az elegyarány-szabályozás és a monokultúrák felszámolása útján kell törekedni.
(8) Véghasználat a (6) és a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a biológiai vágásérettséghez közeli időpontban végezhető.
35. § (1) Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről;
42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

Az 59/2007. (X. 18.) KvVM rendelet 3. § szerint a védettség indoka és célja a területen található természetes élőhelyek (ártéri erdők, rétek, holtmedrek) növénytársulásainak, az itt előforduló védett és fokozottan védett növény- és állatfajoknak a megőrzése, a madarak háborítatlan fészkelésének, táplálkozásának, vonulásának biztosítása, a jellegzetes Közép-Tiszavidéki táj tájképi adottságainak megóvása.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerint:
2. § k) élőhely kedvező természetvédelmi helyzete: az élőhely természetes elterjedése, illetve elterjedésén belül lefedettsége állandó vagy növekszik, valamint hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos felépítése és kapcsolatrendszerei jelenleg és a jövőben is valószínűleg fennállnak, továbbá jellemző fajainak természetvédelmi helyzete kedvező;
m) faj kedvező természetvédelmi helyzete: populációdinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani és a faj természetes elterjedési területe nem csökken, valamint valószínűsíthetően nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűsíthetően a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésre ahhoz, hogy a faj állományának hosszú távú fennmaradása biztosított legyen.
4. § (1) A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1–3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
8. § (2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza.
10. § (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak – a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel – vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni.
(3) A terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a természetvédelmi hatóság végzi. A hatásbecslési dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti.
(4) A hatásbecslés során – a 15. számú melléklet szerinti szempontokra figyelemmel – vizsgálni kell a tervnek vagy beruházásnak, illetve az azok megvalósítására vonatkozó egyéb ésszerű megoldásoknak a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt várható hatását.
(5) A hatásbecslést – az e §, valamint a 10/A. § rendelkezéseinek figyelembevételével –
b) a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kell lefolytatni, ha a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály hatálya alá tartozik; vagy
(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben a (3) bekezdés szerinti hatásbecslési dokumentációt a környezeti értékelés, a környezeti hatástanulmány vagy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem önálló részeként kell elkészíteni.
(7) A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá – a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel – nem ellentétes a jelölés céljaival.

Az eljárásba bevonásra került a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet] 24. §-a, 37. § a) pontjának aa) alpontja és 39. §-a és 1. számú melléklete II. fejezetének 7. pontja alapján a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek természetvédelmi kezeléséért felelős HNPI.

A másodfokú eljárás keretében a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 39. § alapján megkeresett HNPI 338-4/2018. számú belföldi jogsegélyében arról tájékoztatta a másodfokú hatóságot, hogy a rendelkezésére álló biotikai adatok átadásra kerültek a környezeti hatástanulmány készítőinek, és az elsőfokú eljárás során tett ügyféli nyilatkozatait továbbra is fenntartja.

A Natura 2000 területek, továbbá a jelölő élőhelyek és jelölő fajok érintettségére vonatkozóan a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) és (3) bekezdése értelmében a 14. számú melléklet szerinti Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció készült. A megfelelő tervezői jogosultságok igazolása megtörtént.

A tervezett beavatkozási helyszínek tekintetében részletes élőhelytérkép készült. A területen előforduló védett és Natura 2000 jelölő fajok vizsgálata terepi bejárások, valamint a HNPI által szolgáltatott adatok alapján történt.

A projekt keretében tervezett beavatkozások legnagyobb részben különböző jellegű és természetességű, faültetvény, ültetvényerdő és természetszerű erdő jellegű élőhelyeket érintenek.

A környezeti hatásvizsgálati dokumentációban, valamint az annak részét képező Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban részletesen bemutatásra kerültek a tervezett beruházásnak az érintett természetvédelmi oltalom alatt álló területeket és fajokat, Natura 2000 jelölő fajokat és élőhelyeket érő hatásai. A megállapított hatásviselő fajok és élőhelyek tekintetében kármérséklő intézkedések kerültek megfogalmazásra.

A Határozat 1. számú mellékletben szereplő területek vonatkozásában megállapítható, hogy az azokon található természetszerű erdő jellegű élőhelyek megszüntetésére vonatkozó kérelmezett tevékenység nem engedélyezhető, az alábbiakra tekintettel.

A környezeti hatástanulmány alapján potenciálisan jelentős hatásviselők a hatásterületről kimutatott fában élő és/vagy azt fogyasztó bogárfajok állományai, valamint kiemelt hatásviselők a hullámtéri ligeterdei élőhelyekhez kötődő, kiemelkedő természeti értéket képező védett és jelölő madárfajok.

A tervezett beavatkozás következtében a Szolnok-Kisköre közötti Tisza-hullámtér nagy részén megszűnne vagy jelentősen beszűkülne a cserjeszintben, ill. alsó lombkoronaszintben költő madárfajok számára a fészkelésre alkalmas élőhely, mely a környezeti hatástanulmány szerint 22 madárfaj mintegy 5700 párjának szüntetné meg, vagy károsítaná jelentősen a fészkelőhelyét.

Fentiekre tekintettel természetszerű erdő jellegű élőhelyek tekintetében, melyek döntő többsége a 91E0 jelű, Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) nevű kiemelt közösségi jelentőségű élőhelynek feleltethető meg, a tervezett növényzetszabályozási technológiák közül az ártéri erdők megszüntetésére irányuló tervezett tevékenység a Tvt. 31. §-ban, a Tvt. 43. § (1) bekezdésében az 59/2007. (X. 18.) KvVM rendelet 3. §-ban foglaltakra tekintettel nem engedélyezhető.

Fentiekre tekintettel megállapítom, hogy megalapozottan döntött a Hatóság az 1. számú mellékletben szereplő területek vonatkozásában a kérelmezett tevékenység (a teljes élőhely megszüntetése) elutasításáról.

A Határozat II.1-IV.11 pontjaiban a hatások mérséklése, illetve kizárása érdekében időbeli korlátozás (pl. a madarak fészkelési időszakára tekintettel), területi (igénybe vehető területek részleges, illetve teljes korlátozása, pl. fészkelési fenntartási zónák esetén), valamint technológiai megkötések (védett növények élőhelyén gépi munkavégzés tiltása) kerültek előírásra. A II.6. pontba, valamint a III.10. pontokba foglalt előírások megváltoztatására volt szükség a rendelkező részben foglaltak szerint, ugyanis a Határozatban szereplő fordulat kvázi kizárólagos engedélyezési hatáskört telepített volna a HNPI adott alkalmazottjához.

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CXX. törvény) 11. § (1) bekezdésének megfelelően a HNPI természetvédelmi őrszolgálatának tagja köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé.

A 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet szerint az NPI feladatai
37. § Az NPI állami alaptevékenysége körében
a) ellátja
aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,
ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében,
ac) a természetvédelemért felelős miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat,
ad) a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat,
ae) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint
af) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;
b) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek, valamint az egyedi tájértékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;
c) közreműködik
ca) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,
cb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható vadfajok, fogható halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;
d) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;
e) együttműködik a kulturális örökségvédelmi feladatkörrel rendelkező szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;
f) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;
g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;
h) kapcsolatot tart a vízügyi igazgatási és hatósági szervekkel a jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén.

Annak érdekében, hogy az új utak kialakítása során a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok zavarása, veszélyeztetése, ezáltal a HNPI természetvédelmi őrszolgálatának intézkedése elkerülhető legyen, indokolt előírni az információcserét szolgáló egyeztetési kötelezettséget a természetvédelmi kezelővel.

A Határozat IV.7.24. pontjában szereplő előírást töröltem, és a rendelkező részbe foglaltak szerint megváltoztattam.

A Tvt. 43. § (1) bekezdésének megfelelően a természetvédelmi oltalom alatt álló denevérfajok zavarása, illetve a nem megfelelő időpontban történő odúból történő kizárással történő veszélyeztetése nem megengedett. A megfelelő időpontban és ideig kihelyezett, a denevéreknek az odúból történő kizárását eredményező technológia alkalmazásával a denevérek zavarása, veszélyeztetése elkerülhető.

A Határozat rendelkező részének IV.7.29. pontjában előírásra került monitoring tevékenység nyomon követése, azonban nem tartalmazta a kötelezettség alanyainak pontos meghatározását, így ennek pontosítása érdekében szükséges előírni azt, hogy a monitoring eredményeket meg kell küldeni a hatóság, valamint a természetvédelmi kezelő részére. Fentiekre tekintettel a Határozat rendelkező részének IV.7.29. pontjában szereplő előírást módosítottam.


A Határozatban foglalt korlátozások valamint feltételek biztosítják azt, hogy a beruházás az érintett természetvédelmi oltalom alatt álló 5 méteres magasság alatt fészkelő madárfajok tekintetében ne okozzon számottevő változást.

A térségben előforduló, 5 méteres magasság alatt fészkelő madárfajok tekintetében továbbra is biztosított a fészkelés a Határozat 1. mellékletében szereplő, az elutasítással érintett területrészek területén, az őshonos cserjeállományokban, valamint a Határozat rendelkező részének IV.7.1 pontjában előírt visszahagyott, illetve létrehozott cserjesáv szegélyekben.

Fentiekre tekintettel a Határozat rendelkező részének IV.7.30. és IV.7.31. pontjában előírt, az 5 méteres magasság alatt fészkelő madárfajok tekintetében előírt kivitelezési szakaszban történő monitorozási, valamint korlátozó tevékenységek előírására nincs szükség, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint ezen pontokat töröltem.

A Határozat 3. mellékletében szereplő területek vonatkozásában megállapítható, hogy a tervezett tevékenységek kizárólag az előírt korlátozásokkal engedélyezhetőek, az azokon található ártéri erdők megszüntetésére irányuló tervezett résztevékenységek (az élőhelyek részleges megszüntetése) kizárásával, a Tvt. 31. §-ban, a Tvt. 43. § (1) bekezdésében az 59/2007. (X. 18.) KvVM rendelet 3. §-ban foglaltakra tekintettel.

A Határozat 2. és 3. mellékletében szereplő területek vonatkozásában a Környezeti hatástanulmány, és a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció alapján megállapítható továbbá, hogy a tervezett tevékenység az előírt természetvédelmi intézkedések, illetve korlátozások maradéktalan végrehajtásával nem okoz számottevő változást, illetve csökkenést a hatásterületen élő védett és jelölőfajok populációiban, a tervezett beruházás nem okoz olyan jelentős kedvezőtlen hatást, amely területek fajgazdagságának jelentős leromlásához vezethet.

A Határozatban foglalt, részben megváltoztatott előírásokat figyelembe véve megállapítom, hogy a tervezett tevékenység a természetvédelem céljaival összeegyeztethető.

A Hatóság a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés szerint a hatásbecslést elvégezte. Az ártéri erdők megszüntetésére irányuló tervezett résztevékenységek kizárásával a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban bemutatott hatások közül kizárólag a releváns, engedélyezhető tevékenységek hatásainak vizsgálata szükséges.

Az ártéri erdők megszüntetésére irányuló tervezett résztevékenységek kizárásával a tervezett tevékenység Natura 2000 kiemelt jelentőségű jelölő élőhely megszűnésével nem jár, így nem szükséges többek között a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban bemutatott jelentős negatív hatással járó jelölő élőhely megszűnésének valamint az ahhoz kapcsolódó tervezett kompenzációs intézkedések vizsgálata sem.

A Határozat rendelkező részében előírt kikötéseket figyelembe véve megállapítom, hogy a beruházás az érintett Natura 2000 területek kijelölését megalapozó jelölő élőhelyekre és jelölő fajok természetvédelmi helyzetére hatással nem lesz, nem ellentétes a kijelölés céljaival, nem sérti a Natura 2000 hálózat koherenciáját, ezáltal a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdése alapján arra engedély adható.

A WWF fellebbezésében kizárólag természetvédelmi szempontú kifogásokkal élt. A Fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatosan az alábbi megállapításokat teszem.

I. Fellebbező álláspontja alapján a beavatkozás megvalósítása a természeti állapot romlását fogja eredményezni, tekintettel arra, hogy 1400 ha 91E0 kódú, kiemelt közösségű jelentőségű élőhely érintett a beavatkozással, ami a természeti állapot leromlását eredményezi.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. § k) pontja szerint élőhely kedvező természetvédelmi helyzete: az élőhely természetes elterjedése, illetve elterjedésén belül lefedettsége állandó vagy növekszik, valamint hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos felépítése és kapcsolatrendszerei jelenleg és a jövőben is valószínűleg fennállnak, továbbá jellemző fajainak természetvédelmi helyzete kedvező.

A Fellebbezés általánosságban fogalmaz. Nem jelöli meg, illetve nem fejti ki, hogy melyek azok a konkrét veszélyeztető tényezők a tervezett beavatkozások során, amelyek az érintett jelölő élőhely hosszú távú fennmaradását veszélyeztetnék, ahogyan nem fejti ki azt sem, hogy a beavatkozások az élőhely mely jellemző fajainak természetvédelmi helyzetével kapcsolatosan eredményezik annak romlását.

Az ártéri erdők megszüntetésére irányuló tervezett résztevékenységek kizárásával a tervezett tevékenység Natura 2000 kiemelt jelentőségű jelölő élőhely megszűnésével nem jár.

A Határozat, illetve az annak részét képező hatásbecslés részletesen foglalkozik az érintett jelölő élőhely, valamint annak jellemző fajainak természetvédelmi helyzetével, számos esetben korlátozásokat ír elő, illetve olyan, kármérséklő intézkedéseket, amelyekkel az élőhely jellemző fajainak jelenlegi természetvédelmi helyzete fenntartható.

II. Fellebbező álláspontja alapján a lefolytatott eljárás nem felel meg a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletnek, ahogyan a 92/43/EEC számú, vadon élő növény- és állatfajok, valamint élőhelyek védelméről szóló irányelvnek sem. Kifejti, hogy a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésében előírt, és a vonatkozó 14. számú mellékletben meghatározott tartalmú egyéb ésszerű megoldások bemutatása nem történt meg. Álláspontja alátámasztásaként többek között az Európai Bizottság „Módszertani útmutató a Tanács 92/43/EEC számú, vadon élő növény- és állatfajok, valamint élőhelyek védelméről szóló irányelve 6. cikk (3) és (4) bekezdéseinek rendelkezéseihez” című kiadványának (a továbbiakban: Útmutató) 35. oldalát jelöli meg. Megállapítja továbbá, hogy Engedélyes az eljárás során nem törekedett valós, természetbarát alternatívák vizsgálatára.

A környezeti hatástanulmányban, valamint a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban a jogszabályi előírásoknak megfelelő alternatíva bemutatás, illetve változatelemzés bemutatásra került.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének megfelelően a hatásbecslést a természetvédelmi hatóság végzi. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének megfelelően a természetvédelmi hatóság által végzett hatásbecslés során a természetvédelmi hatóság feladata az alternatívák vizsgálata.

Megállapítom ugyanakkor, hogy természetvédelmi szempontból a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban olyan alternatíva nem került bemutatásra, mely során az érintett kiemelt közösségi jelentőségű élőhely (91E0) megszüntetése nem válik szükségessé.

Az objektívebb és átfogóbb értékelés elvégzése tekintetében a Hatóság által a JN-07/61/00074-45/2017. és JN-07/61/00074-110/2017. számon került kiküldésre megkeresés a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció kiegészítésére fenti alternatíva bemutatására, azonban a megkeresésekre küldött válaszokban a kért alternatíva nem került bemutatásra.

A környezeti hatástanulmányban, valamint a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban az egyes élőhelyek tekintetében technológiánként bemutatásra került az egyes tervezett növényzetszabályozások várható hatása. Megállapítom, hogy a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció kiegészítésének hiányában a Határozatban engedélyezett tevékenység tekintetében a rendelkezésre álló adatok elégségesek a hatásbecslés elvégzéséhez.

A Fellebbező által idézett Útmutató 35-36. oldalán szereplő Európai Bizottsági vélemény szerint az engedélyező hatóságnak nem kell az alternatív megoldások áttekintése során csak azokat figyelembe venni, melyeket a projekt vagy terv készítője javasolt. Amennyiben egy alternatív megoldás a rendelkezésre álló terv módosításainak minősülnek, a hatásbecslés elvégezhető.

III. Fellebbező álláspontja szerint a Határozat II.1 és III.1. pontjában leírt cserjeirtás, mely szerint az őshonos cserjeállomány nem eltávolítható, nem életszerű, figyelembe véve az előírásoknak megfelelően végzett munkálatok esetén annak kézi munka igényét, valamint munkavégzők fajismereti tudását.

Az őshonos cserjefajok teljes kímélete a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban az Engedélyes által bemutatott kármérséklő technológiaként került előírásra.

A környezeti hatástanulmányban kifejtésre került, hogy az érintett területek aljnövényzete tekintetében az inváziós cserjefajok dominálnak, az őshonos, általános lomberdei cserjefajok szinte teljesen hiányoznak a hatásviselő puhafás ligeterdőkből.

A Fellebbezésből hiányzik a hivatkozott előírás alkalmazásával megszegett jogszabályhely megjelölése. Önmagában az előírás életszerűségével kapcsolatosan megfogalmazott vélemény nem tekinthető megalapozott fellebbezésnek.

IV. Fellebbező álláspontja alapján a Határozat IV.2. pontjában előírt mozaikos rendszerű beavatkozás részletes bemutatásának hiánya nehézkessé teszi annak ellenőrzését, ami kedvezőtlen állapotváltozásokat eredményez élőhelyek és fajok esetében egyaránt.

A JN-07/61/00074-110/2017 számú hiánypótlásban bemutatott, a projekt keretében tervezett erdészeti jellegű beavatkozások 3 évre történő ütemezésének lényege, hogy az adott kivitelezési terület közelében található erdőrészletek egy részében csak a következő, vagy a rákövetkező évben történjen meg a beavatkozás. A Határozat IV.5. pontjában előírt előzetes, erdőrészletenkénti írásbeli értesítési kötelezettség lehetővé teszi a fenti cél érdekében az ütemezés mozaikosságának ellenőrzését.

V. Fellebbező álláspontja alapján a Határozat IV.5. pontjában szereplő előírás, nem részletezi kellő mértékben a növényzetet érintő beavatkozáshoz előírt HNPI vagy a HNPI által megbízott szakemberek szakfelügyeletének és iránymutatásának területi, időbeni hatályát, a Hatósággal való kapcsolattartásra és az ellenőrzési folyamatokra. Fellebbező álláspontja szerint a HNPI a megfelelő szakfelügyelet ellátásához nem rendelkezik megfelelő kapacitásokkal.

A Határozat IV.5. pontjában előírt előzetes, erdőrészletenkénti írásbeli értesítési kötelezettség meghatározza a Hatósággal, valamint a HNPI-vel való kapcsolattartás formáját és időbeni, térbeli hatályát. A Határozat IV.4.; IV.7.4.; IV.7.5.; IV.7.13., IV.7.14., IV.7.22.; pontjaiban kiemelésre kerültek a kritikus beavatkozási helyzetek.

A HNPI 75-90/2017. számon megküldött ügyféli nyilatkozatában is megjelöli bizonyos esetekben a területileg illetékes természetvédelmi őrrel történő előzetes terepbejárás szükségességét. A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 24. § és 37. § aa) pontja szerint a HNPI állami alaptevékenysége körében ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni. Fentieknek megfelelően a Határozatban előírt egyeztetési kötelezettség rögzítése a HNPI alapfeladatának elvégzését segíti elő.

A Fellebbezésből hiányzik a hivatkozott előírás alkalmazásával megszegett jogszabályhely megjelölése. Önmagában az előírás életszerűségével kapcsolatosan megfogalmazott vélemény nem tekinthető megalapozott fellebbezésnek.

VI. Fellebbező álláspontja alapján a Határozat IV.7.28. pontjában meghatározott fenntartási feladatok leírása, mely szerint inváziós fajok tömeges újbóli megjelenésének elkerülése érdekében a területeken rendszeresen kell végezni az irtást, túlzottan általános, nem részletez minimális időtartamot, a feladat gyakoriságát, technológiát, ezáltal annak ellenőrizhetőségét nehézkessé teszi.

A beruházás elsődleges célja, a nagyvízi meder vízszállító-képességének helyreállítása, és annak fenntartása. A beavatkozások zömét az inváziós cserjeállomány eltávolítása teszi ki, fenntartási célként pedig a helyreállított vízszállító-képességének fenntartása került megjelölésre, melynek feltétele az, hogy az eltávolított növényzet helyén ne jelenjenek meg újbóli inváziós növényfajok, gátolva ezzel a nagyvízi meder vízszállító-képességét. A szükséges beavatkozások gyakorisága, időtartama előre nem meghatározható, azonban a Határozat IV.7.29. pontjában meghatározott monitorozás kiértékelésével az ellenőrzés végrehajtható.

A Fellebbezésből hiányzik a hivatkozott előírás alkalmazásával megszegett jogszabályhely megjelölése. Önmagában az előírás életszerűségével kapcsolatosan megfogalmazott vélemény nem tekinthető megalapozott fellebbezésnek.

Fellebbező által vitatott, a Határozat IV.7.31. pontjában megfogalmazott előírás törlésére a rendelkező részben foglaltak szerint sor került.

***

Éghajlatvédelmi szempontból az alábbi megállapításokat teszem.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 11303/2013. EU rendelet értelmében az európai uniós támogatásban részesülő projektek esetében a környezeti hatásvizsgálat keretében kötelező klímakockázat elemzés, amely vizsgálja a projekt éghajlatváltozásra gyakorolt hatását és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képességét. Ennek figyelembe vételével a benyújtott hatásvizsgálati dokumentációhoz klímakockázati értékelés készült.

A projekt tárgyát alapvetően az árvizek szabad lefolyását, az árvízi levezetősáv érdességi viszonyainak csökkentését, a nagyvízi meder jogszerű állapotának helyreállítását célzó erdészeti jellegű beavatkozások képezik. A klímakockázati elemzés során vizsgálatra került, hogy a beavatkozásokkal érintett területek mely éghajlati tényezők változására érzékenyek; ezek a változások várhatóan milyen hatással lesznek a területekre és milyen kockázatot jelentenek. A dokumentáció javaslatokat tartalmaz a várható negatív hatások kiküszöbölése, mérséklése, nyomon követése érdekében.

A klímamodellek előrejelzései szerint gyakoribbakká válnak az aszályok, nő a szárazság, nő a villámárvizek kialakulásának gyakorisága, intenzitása, ezzel összefüggésben a talajerózió mértéke.

A klímaváltozás hatására várható változások: inváziós fajok terjedése, új inváziós fajok megjelenése, élőhelyek szárazabbá válása, a természetes élővilág fajainak visszaszorulása, társulások átrendeződése, hosszú távon a biológiai sokféleség csökkenése.

A projekt keretében tervezett beavatkozások a klímaváltozás villámárvizek kialakulására, illetve az árvizek tetőzési szintjének növekedésére gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való adaptációt szolgálják. Ezzel a tervezett beavatkozások a globális klímaváltozás szempontjából önmagukban is adaptációs jellegű beavatkozásoknak tekinthetők.

A projekt keretében megvalósuló adaptációs intézkedések, melyek egyben a jelen eljárás tárgyát képező beruházások is:

- Az árvízi kockázatok csökkentése érdekében a nagyvízi meder levezető képességének javítása, melyhez az alábbi technológiák kapcsolódnak

T1-T4 technológiák (nyesés, cserjeirtás, tuskókezelés, soros fakitermelés, sávok kialakítása, állományszerkezet kialakítása):

A T1-T4 technológiák alkalmazása nem jár az erdőállomány letermelésével. A T1-T3 technológiák esetében a tőszámapasztást úgy tervezik végrehajtani, hogy az leginkább szolgálja az ár gyors levezetését. A T2-T4 technológiák során a felső lombkoronaszint nagymértékű árnyaló hatásának megtartása mellett az idegenhonos fajok alkotta cserjeszint és alsó lombkoronaszint megtisztítása tervezett az ár gyors levezetésének céljából.

T5 technológia (tarvágás parti részeken):

A T5 technológia esetén az erdőállomány letermelésre kerül, helyére tág hálózatú állomány kerül.

SZ1 (faállomány szántóvá alakítása) és GY1 technológia (faállomány, erdő gyeppé alakítása):

Az SZ1 és GY1 technológiák esetén az eredeti gyep és szántó művelési ágnak megfelelő állapot visszaállítása tervezett a felnőtt cserjés és növendék erdő letermelésével.

- Az inváziós fajok terjedésének ellensúlyozása érdekében az invazív növények irtása történik.

A beruházás keretében megvalósuló összes technológia

- A növények kiszáradása miatt szabaddá váló talajfelszínek kimosódásának, deflációjának kiküszöbölése érdekében az ártéri hasznosítás korlátozása, optimalizálása, melyhez az alábbi technológia kapcsolódik:

T5 technológia (tarvágás parti részeken)
SZ1 (faállomány szántóvá alakítása)
GY1 technológia (faállomány, erdő gyeppé alakítása)

A klímakockázati értékelésben fentieken túl megállapításra került, hogy a projekt során tervezett erdészeti beavatkozások kivitelezése (a területen dolgozó gépek és szállítójárművek üzeméből adódóan) szén-dioxid-kibocsátással jár, azonban ez a kivitelezés idejére korlátozódik és elhanyagolható mértékű. A tervezett beavatkozások eredményeként számottevően nem változik a szén-dioxid nyelő képesség sem pozitív, sem negatív irányba, hiszen a T1-T5 technológiák alkalmazása nem csökkenti az erdőállomány térbeli kiterjedését, az SZ1 és GY1 technológiák pedig az eredeti művelési állapotnak helyreállítására irányulnak.

A tárgyi beruházás kapcsán az erdő, erdőgazdálkodás és a különböző művelési ágak (erdő, gyep, szántó) arányainak megváltoztatása tehát lehet hatással az éghajlatra, de ez a hatás nem számottevő.

A fellebbezés szerint a Hatóság által az éghajlatvédelem szempontjából a IV.12. pontban megtett előírások túlzottan általánosak, így nem tesznek lehetővé pontos ellenőrizhetőséget.

Megállapítom, hogy a fellebbezés nem nevez meg konkrét jogszabálysértést a megtett előírások kapcsán.

A Khvr. 10. § (4) bekezdése értelmében:
A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:
b) előírhatók:
be) az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célzó, illetve energiahatékonyságot növelő intézkedések,
bf) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések, ha a hatásvizsgálat eredményét figyelembe véve azok megvalósítása nem jár aránytalanul magas költséggel.

A tervezett beavatkozások a globális klímaváltozás szempontjából önmagukban is adaptációs jellegű beavatkozásoknak tekinthetők, ezért a tervezett tevékenység kapcsán kiadott engedély (mely a kérelmezetthez képest jóval kisebb mértékű beavatkozást engedélyez) szakterületenként megtett előírásainak betartásával biztosított az éghajlatra gyakorolt hatások minimálisra csökkentése.

A Határozat rendelkező részének IV.12. pontja külön is tartalmaz éghajlatvédelmi szempontú rendelkezéseket. Az e pontban szereplő rendelkezések azonban részben átfedésben vannak a IV.7. pontban szereplő természetvédelmi szempontú előírásokkal, részben pedig olyan tartalmúak, melyeknek a Határozat indokolási részében van helye, tekintettel arra, hogy azok – a fellebbezésben kifogásoltakkal összhangban – nem konkrétak, azok a IV.7. pontban tett természetvédelmi szempontú előírások indokolásaként szolgálnak.

Az éghajlatvédelem részét képező mikroklíma-védelmi intézkedésnek feleltethetőek meg az alábbi előírások:
• mozaikos rendszerű beavatkozás előírása (a minél hosszabb ideig zárt erdőtakaró fenntartása érdekében)
• talajbolygatások korlátozása (a biomassza-felhalmozódás, humuszképződés elősegítése érdekében)
• a T1-T4 technológiák esetében előírt, a kivitelezéssel létrejövő záródási minimum meghatározása a talajerózió elleni védekezést szolgálja
• a monitoring tevékenység előírása (az adaptációs intézkedések szükségszerűsége, valamint hatásainak nyomon követése érdekében).

Az előzőek alapján a Határozat rendelkező részének IV.12. pontjában rögzített első két bekezdés törlése volt szükséges.

Mivel a IV.12. pont 3. bekezdésében előírt adaptációs intézkedések között olyanok is szerepelnek, melyek túlmutatnak a tárgyi beruházáson, azok egy része a jelen eljárás tárgyát nem képező (kizárólag vízjogi engedély köteles) beavatkozásokhoz kapcsolódik (pl. töltések monitorozása, megrongálódott töltésszakaszok javítása, hullámverés elleni védelem, partbiztosítása), ezért ezen intézkedéseket is töröltem a Határozatból a rendelkező részben foglaltak alapján. A ténylegesen szükséges adaptációs intézkedéseket az engedélyezési dokumentáció mellékletét képező klímakockázati elemzésben, a jelen eljárás tárgyát képező beruházásokhoz kapcsolódóan tett javaslatok alapján szükséges meghatározni.

***

A földtani közeg védelme szempontjából az alábbi megállapításokat teszem.

A tervezett beruházások végrehajtása során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok a jogszabályoknak megfelelő zárt edényzetben kerülnek tárolásra. A használt munkagépek üzemanyaggal történő feltöltése a helyszínen történne kármentő tálca felett túlfolyás-gátló szeleppel ellátott tartálykocsiról.

A munkavégzés (kialakítás, fenntartás) során a munkagépek tárolása és használata során az azokból elfolyó üzemanyag okozhatja a földtani közeg szennyezését.

Amennyiben a gépek esetleges meghibásodásából eredően szennyezés következik be, a szennyezés megszüntetéséről, a kár elhárításáról, a szennyezőanyag elhelyezéséről és ártalmatlanításáról gondoskodnak. A kiömlött vagy szétszórt szennyező anyagokat adszorpciós anyagokkal tervezik befedni, majd összegyűjtik, semlegesítik vagy megsemmisítik.

A tevékenység közvetlen hatásterülete az igénybevett területre és a felvonulási területekre terjed ki. A felvonulási terület igénybevétele az építés idejére korlátozódik, és annak befejeződése után helyreállítják.

Az üzemelés során a tevékenység jellegéből adódóan szennyezőanyag kibocsátás nem várható a földtani közegbe.

A beruházás földtani közeg védelme szempontjából a Hatóság által a Határozat IV. fejezet 15. pontjában megtett előírások betartásával nem kifogásolható. Az előírások jogalapja a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. § és 10. § (1) bekezdés, valamint a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltak.

***

Hulladékgazdálkodási szempontból az alábbi megállapításokat teszem.

A Fellebbező fellebbezésében előadottak alapján a Határozat rendelkezéseit hulladékgazdálkodási szempontból nem kifogásolja.

A megküldött dokumentumok alapján a tervezett projekt kivitelezése során kommunális hulladék, valamint a munkagépek, szállítójárművek működéséből, karbantartásából adódó veszélyes hulladék (olajos rongy, törlőkendő) keletkezése várható.

A munkagépek üzemanyag utánpótlása a helyszínen történik túlfolyás gátló töltőszeleppel ellátott tartálykocsiból. A szállítójárművek üzemanyag utánpótlása a legközelebbi településen történik.

A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat az arra feljogosított átvevő szervezetek részére adják át.

Az engedélyezési dokumentációban foglaltak szerint a kivitelezés során többlet földanyag keletkezése nem várható. Amennyiben a munkák során mégis többlet földanyag keletkezik, az a területen felhasználásra kerül.

A dokumentációban foglaltakat figyelembe véve a Határozat rendelkező részének IV.13. pont 3. alpontjában előírtakat – a rendelkező részben foglaltak szerint – kiegészítettem azzal, hogy amennyiben a kivitelezés során végzett tereprendezéskor kitermelt földanyag a területen nem kerül felhasználásra, arra a továbbiakban a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 1. § (3) bekezdése értelmében nem terjed ki a törvény hatálya a vizek kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra, amely az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.

Az üzemeltetés során normál körülmények között hulladék keletkezése nem várható, esetleg a fenntartás (erdészeti tevékenység) során keletkezhet minimális mennyiségű hulladék.

Megállapítom, hogy a Határozat, valamint a Határozatban szereplő további előírások hulladékgazdálkodási szempontból megalapozottak.

***

Zajvédelmi szempontból az alábbi megállapításokat teszem.

A beruházás tervezett beavatkozásai által érintett ingatlanok a Tisza folyó nagyvízi medrében helyezkednek el. A beavatkozások által érintett hullámtér teljes hossza a Tisza jobb partján 62,21 km, a Tisza bal partján pedig 53,25 km. A vizsgált terület jelenlegi zajállapotát jellemzően a közlekedés, az ipari, gazdasági zajkibocsátók és az urbánus környezet összetett zajemissziói alakítják.

A beruházás környezeti hatásai szempontjából a létesítés zajkibocsátása tekinthető a legjelentősebbnek. A létesítési fázisban a különböző faállományokra eltérő beavatkozási technológiákat terveznek alkalmazni:

 T1 beavatkozás során használni kívánt eszközök: motoros fűrészek, erdészeti szárzúzó, rakodó gépek, erőgép (traktor), szállító járművek. A beavatkozással érintett területek közül Tiszasüly településen található a legközelebbi zajtól védendő épület 134 m távolságra, a beavatkozási tevékenység zajvédelmi hatásterülete nappal 242,2 m.
 T2 beavatkozás során használni kívánt eszközök: motoros fűrészek, erdészeti szárzúzó, rakodó gépek, erőgép (traktor), szállító járművek. A beavatkozással érintett területek közül Kőtelek településen található a legközelebbi zajtól védendő épület 49 m távolságra, a beavatkozási tevékenység zajvédelmi hatásterület nappal 242,2 m.
 T3 beavatkozás használni kívánt eszközök: motoros fűrészek, erdészeti szárzúzók, rakodó gépek, erőgépek (traktor), szállító járművek. A beavatkozással érintett területek közül Kőtelek, valamint Nagykörű településeken találhatóak a legközelebbi zajtól védendő épületek 63 m távolságra, a beavatkozási tevékenység zajvédelmi hatásterület nappal 291,6 m.
 T4 beavatkozás használni kívánt eszközök: motoros fűrészek, erdészeti szárzúzók, rakodó gépek, erőgépek (traktor), szállító járművek. A beavatkozással érintett területek közül Tiszabő településen található a legközelebbi zajtól védendő épület 48 m távolságra, a beavatkozási tevékenység zajvédelmi hatásterület nappal 291,6 m.
 T5 beavatkozás használni kívánt eszközök: motoros fűrészek, földmunkagép, rakodó gépek, erőgépek (traktor), szállító járművek. A beavatkozással érintett területek közül Tiszabő településen található a legközelebbi zajtól védendő épület 180 m távolságra, a beavatkozási tevékenység zajvédelmi hatásterület nappal 189,4 m.
 SZ1 beavatkozás használni kívánt eszközök: motoros fűrészek, erdészeti szárzúzó, rakodó gépek, erőgép (traktor), szállító járművek. A beavatkozással érintett területek közül Kőtelek településen található a legközelebbi zajtól védendő épület 319 m távolságra, a beavatkozási tevékenység zajvédelmi hatásterület nappal 267,9 m.
 GY1 beavatkozás használni kívánt eszközök: motoros fűrészek, erdészeti szárzúzó, rakodó gép, erőgép (traktor), szállító járművek. A beavatkozással érintett területek közül Kőtelek településen található a legközelebbi zajtól védendő épület 48 m távolságra, a beavatkozási tevékenység zajvédelmi hatásterület nappal 213,7 m.
 TP1 beavatkozás használni kívánt eszközök: motoros fűrészek, erdészeti szárzúzó, rakodó gépek, erőgép (traktor), szállító járművek. A beavatkozással érintett területek közül Tiszabura településen található a legközelebbi zajtól védendő épület 507 m távolságra, a beavatkozási tevékenység zajvédelmi hatásterület nappal 221,7 m.

Az egyes beavatkozási technológiákban összességében az alábbi, zajterhelést okozó munkafolyamatokkal kell számolni: munkagépek fel- és levonulása; sorok kialakítása; nyesés és cserjeirtás; tuskókezelés és tárcsázás; előkészített tűzifa elszállítása a munkaterületről; be- és kiszállítási tevékenységek; soros fakitermelés; sávok kialakítása; állományszerkezet kialakítása; talaj előkészítés nélkül hazai puhafa fafajokkal történő egyedi csemeteültetés; nem kívánatos magasságú övzátony visszabontása; tereprendezés; csemeteültetés; fakitermelés; tuskózás; tuskó elhordása; szárhúzás; prizmák tisztítása; tuskóprizmák elbontása.

A beavatkozási tevékenységek néhány esetben közvetlenül a lakóingatlanok közelében (≈ 50-60 m) történnek. A lakott területre érvényes zajterhelési határérték a lakóépületek közelsége miatt néhány esetben nehezen tartható, előreláthatólag még a munkavégzés idejének, illetve az egyszerre működő munkagépek számának, üzemidejének csökkentésével sem teljesül.

A beavatkozási helyszínek, valamint Pély település lakóterületei közötti több mint 5 km távolság alapján Pély település védendő épületeinél határérték feletti zajterhelés nem valószínűsíthető.

A beruházás beavatkozási tevékenységeihez kapcsolódó szállítási forgalom a 3223 sz. közút (Nagykörű) esetén 0,7 dB-es, a 3209 sz. közút (Kisköre) esetén ~0,8 dB-es, a 32122 sz. közút (Tiszabő) esetén 1,99 dB-es; a 3225 sz. közút (Besenyszög) esetén 0,41 dB-es, a 4. sz. főút (Szajol) esetén 0,03 dB-es, a 3224 sz. közút (Kőtelek) esetén pedig 1,25 dB-es a zajszint növekményt okoz a jelenlegi állapothoz képest. Az érintett útszakaszok egy részén jelenleg is határértéket meghaladó a közlekedés okozta zaj, azonban az előzőek alapján megállapítható, hogy az ideiglenesen fellépő forgalomnövekedés zajhatása kismértékű, sok esetben elhanyagolható.

Az országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon történő szállítási útvonalak mentén található védendő létesítményeknél a szállításból eredő zajterhelés-változás (növekedés) 3 dB-nél kisebb mértékű, ezért a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 7. §-a szerinti szállítási hatásterület jelen esetben nem jelölhető ki.

A beruházást követően a fenntartási munkák megegyeznek a T1 beavatkozás munkaműveleteivel (nyesés, cserjeirtás, tuskó kezelés). A munkálatok során használt gépek: motoros fűrészek, erdészeti szárzúzó, rakodó gép, erőgép (traktor), szállító jármű. A munkálatok volumene a létesítési beavatkozások volumenétől jóval kisebb mértékű, a hatásterület ennek értelmében kisebb a létesítésnél bemutatottnál: nappal 76,7 m.

A fenntartási munkákhoz kapcsolódó szállítási tevékenység során maximálisan napi 2-3 tehergépkocsival és 2-3 személygépkocsival lehet számolni. A területen jelenleg is folytatnak erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási tevékenységet, emiatt a jelenlegi terhelés érdemben nem fog változni, a közutak zajszintje a jelenlegi zajszinttel megegyezőnek becsülhető.

Fentiekre tekintettel a tervezett beruházás zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem kifogásolható. A fellebbezés zaj- és rezgésvédelmi észrevételt nem tartalmazott.

A Határozat zajvédelmi részének IV.16. pont első alpontjának első részét, valamint a második alpontját töröltem, és a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztattam.

A Hatóság a Határozat IV.16. pont első alpontjában a nehezen tartható határértékekre tekintettel fogalmazott meg kikötést. A kikötésben a vonatkozó jogszabályhely elírásra került, mivel nem a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet], hanem a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. §-a tartalmaz erre vonatkozóan rendelkezést.

A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. §-ban foglaltak szerint:
13. § (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól.

A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. §-a alapján tehát a zajterhelési határértéket meghaladó zaj esetében kérhető felmentés a határérték betartása alól. Ha a határérték nehezen, de tartható, abban az esetben kivitelezőnek nem lehet, és egyébként sem indokolt a zajterhelési határérték alóli felmentést kérnie.

A Határozat IV.16. pont második alpontjában szereplő kikötésében a Hatóság a tevékenységre, és az ahhoz kapcsolódó szállításra vonatkozóan előírta a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben és a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben szereplő zajvédelmi követelmények teljesítését. Az előzőek mellett előírásra került, hogy a tevékenységet, szállítást úgy kell végezni, hogy a zajkibocsátás ellen lakossági panaszbejelentés ne következzen be. Ezen előírás a későbbi kivitelező részéről nehezen tartható, hiszen határértéket nem meghaladó zaj esetén is érkezhetnek a tevékenységre lakossági bejelentések, annak ellenére, hogy ebben az esetben a tevékenység megfelel a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek. Ugyanezen előírásban szerepel továbbá, hogy a határértékek túllépése zajbírság kiszabását vonja maga után. Tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan a jogszabályok egyértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, így a Határozat rendelkező részében való szerepeltetése egyrészt indokolatlan, másrészt mivel az előírás a tevékenységre, és a szállításra egyaránt vonatkozik téves is, mivel a szállítás során a közlekedési határértékek túllépése esetén a 284/2007. (X.29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint zajbírság nem szabható ki.

***

Levegőtisztaság-védelem szempontjából az alábbi megállapításokat teszem.

A tervezett tevékenység kiterjed a faállományban sorok kialakítására, nyesésre, cserjeirtásra, tuskókezelésre, fakitermelésre, tereprendezésre, szántásra, stb. A beavatkozások során kitermelendő faanyag térfogata 40570 m3, amely közúton elszállításra kerül. A tevékenységhez köthető várható napi teherforgalom 25 db tehergépjármű elhaladás (beleértve a munkagépek közúton történő helyszínre szállítását is).

A tervezett tevékenység levegőterhelését a terület kiporzása, valamint az alkalmazott munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai határozzák meg. Az egyes beavatkozások levegőterhelő hatásait és levegőtisztaság-védelmi hatásterületeit külön-külön határozták meg és mutatták be az engedélyezési dokumentációban. Az egyes beavatkozások meghatározó légszennyezőanyagára vonatkozó hatásterületi távolságait az összehasonlíthatóság érdekében a beavatkozási területek határainak a legközelebbi lakóingatlanoktól mért távolságával együtt kerül ismertetésre az alábbi táblázatban:


Beavatkozás jele Legközelebbi lakóingatlan Hatásterület
Távolsága Érintett település Távolsága Meghatározó légszennyezőanyag
T1 134 m Tiszasüly 56,8 m PM10
T2 49 m Kőtelek 65,7 m PM10
T3 63m Kőtelek 72,2 m NO2
T4 48 m Tiszabő 70,2 m PM10 és NO2
T5 180 m Tiszabő 88,4 m PM10
SZ1 319 m Kőtelek 59,9 m NO2
GY1 48 m Kőtelek 48,5 m PM10
TP1 87 m Kőtelek 67,4 m NO2

A tervezett tevékenység beavatkozásai nem okoznak a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14) VM rendelet szerinti egészségügyi határértéket meghaladó levegőterhelést.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4. §, 26. § (2), 27. § (2), 28. § (1) és (2) bekezdései képezik a Határozat levegőtisztaság-védelmi előírásainak jogalapjait.

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy a tevékenység végzése a Határozat levegőtisztaság-védelmi előírásainak figyelembevétele mellett levegőtisztaság-védelmi szempontból nem kifogásolható. A fellebbezés nem tartalmazott levegőtisztaság-védelmi kifogást.

***

Eljárásjogi megállapítások

A Ket. 72. § (1) bekezdés szerint a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell
[…]
d) a rendelkező részben
da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,
dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,
de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,
df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,
dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát,
ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye,
ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

Figyelemmel arra, hogy a Ket. fent hivatkozott rendelkezései szerint a szakkérdés vizsgálata során tett hatósági megállapítások közül csak azok szerepeltethetők a rendelkező részben, amelyek jogot biztosítanak vagy kötelezettséget állapítanak meg, ezért csak azon rendelkezések szerepelhetnek a rendelkező részben, amelyek a törvényi feltételeknek megfelelnek. Ennek megfelelően a Határozat rendelkező részének IV.17. és IV.18. pontjait módosítottam.

Az eljárás során keletkezett iratokat megvizsgálva megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság az eljárása során az eljárási jogszabályokat betartotta, e határozat rendelkező részében foglaltak szerint az anyagi jogi és szakmai követelményeknek megfelel, így a Határozatot a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztattam, egyéb rendelkezéseit, mint megalapozottat és jogszerűt helybenhagytam.

Jelen határozatom megküldésével megkeresem Szolnok, Kisköre, Törökszentmiklós, Besenyszög, Csataszög, Nagykörű, Tiszasüly, Tiszapüspöki, Szajol, Kőtelek, Tiszaroff, Pély, Tiszabura, Tiszabő és Fegyvernek települések jegyzőit, hogy döntésem nyilvános közzétételéről a Ket. 80. § (3) bekezdése alapján a helyben szokásos módon intézkedjenek, és a közzétételt követően 5 napon belül adjanak tájékoztatást a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) részére a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintés módjáról.

Határozatomnak a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya hirdetőtábláján, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján és a központi rendszeren való közzétételéről a másodfokú hatóság hivatalból intézkedik.

A Ket. 105. § (7) bekezdése alapján a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat az (1)-(3) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz.

Határozatom bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja. A közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdése c) pontja alapján állapítottam meg. A keresetlevél benyújtásának helyét és idejét a Kp. 39. § (1) bekezdése alapján határoztam meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatás a Kp. 77. §-án alapul, amely szerint, ha egyik fél sem kéri tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben az alperes a védiratban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Az elektronikus ügyintézésre köteles személyek körét az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9.§-a határozza meg.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § alapján az országos illetékességű környezetvédelmi hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal.

Budapest, 2018. február 13.


Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott
nevében és megbízásából:


dr. Bartus Adrienn s.k.
főosztályvezető


A kiadmány hiteléül:



Kézbesítés ügyintézői utasítás szerint.






































Ügyintézői utasítás a PE/KTF/618-12/2018. számú határozathoz

Kapják:

Címzett neve, levelezési címe Csatolandó Postázás módja
1. Országos Vízügyi Főigazgatóság
(1012 Budapest, Márvány utca 1/D.) - Tv
2. Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
(5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) - Tv
3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
(5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) Mell. Tv
4. BIOAQUA PRO Kft.
(4032 Debrecen, Soó Rezső utca 21.) - CK (13370406)
5. Dr. Müller Zoltán - E-mail: mullerz@bioaquapro.hu
6. Heves Megyei Kormányhivatal
Egri Járási Hivatal
Agrárügyi és környezetvédelmi Főosztály
(3300 Eger, Szövetkezet út 4.) - Tv + E-mail:
zoldhatosag@heves.gov.hu
7. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
(4024 Debrecen, Sumen utca 2.) - Tv
8. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
(Réder Ferenc részére)
(1132 Budapest, Váci út 45.) - Tv
9. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Népegészségügyi Főosztály
(5000 Szolnok, Ady Endre u. 35-37.) - Tv
10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatal
Hatósági Főosztály
Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály
(5000 Szolnok, Kossuth tér 1.) - Tv
11. Heves Megyei Kormányhivatal
Egri Járási Hivatal
Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály
(3300 Eger, Szarvas tér 1.) - Tv
12. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Debreceni Járási Hivatal
Agrárügyi Főosztály
Erdőfelügyeleti Osztály
(4021 Debrecen, Pf.: 9.) - Tv
13. Heves Megyei Kormányhivatal
Egri Járási Hivatal
Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály
Erdészeti Osztály
(3301 Eger, Pf.: 41.) - Tv
14. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatal
Agrárügyi Főosztály
Növény- és Talajvédelmi Osztály
(5000 Szolnok, Vízpart krt. 32.) - Tv
15. Heves Megyei Kormányhivatal
Egri Járási Hivatal
Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály
Növény- és Talajvédelmi Osztály
(3300 Eger, Szarvas tér 1.) - Tv
16. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
(5000 Szolnok, József Attila út 14.) - Tv
17. Besenyszögi Közös Önkormányzati Hivatal
(5071 Besenyszög, Dózsa György út 4.) - Tv
18. Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
Csataszögi Kirendeltsége
(5064 Csataszög, Szebb Élet utca 32.) - Tv
19. Önkormányzat Jegyzője
(5231 Fegyvernek, Szent Erzsébet út 171.) - Tv
20. Önkormányzat Jegyzője
(3384 Kisköre, Széchenyi út 24.) - Tv
21. Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal
(5062 Kőtelek, Szabadság út 1.) - Tv
22. Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal
(5065 Nagykörű, Május 1. út 1.) - Tv
23. Önkormányzat Jegyzője
(3381 Pély, Fő utca 165.) - Tv
24. Önkormányzat Jegyzője
(5081 Szajol, Rózsák tere 1.) - Tv
25. Önkormányzat Jegyzője
(5000 Szolnok, Kossuth tér 9.) - Tv
26. Önkormányzat Jegyzője
(5232 Tiszabő, Fő út 47.) - Tv
27. Önkormányzat Jegyzője
(5235 Tiszabura, Kossuth Lajos utca 52.) - Tv
28. Önkormányzat Jegyzője
(5211 Tiszapüspöki, Fő utca 93.) - Tv
29. Tiszaroffi Közös Önkormányzati Hivatal
(5243 Tiszaroff, Szabadság utca 22.) - Tv
30. Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal
Tiszasülyi Kirendeltsége
(5061 Tiszasüly, Kiséri utca 21.) - Tv
31. Önkormányzat Jegyzője
(5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos utca 135.) - Tv
32. WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány
(1399 Budapest, Pf.: 694/112.) - Tv + CK (18226814)
33. EGERERDŐ Zrt.
(3300 Eger, Kossuth utca 18.) - CK (11164511)
34. NEFAG Zrt.
(5000 Szolnok, Kaán Károly utca 71.) - CK (11266369)
35. Önkormányzat (erdőgazdálkodóként)
(5065 Nagykörű, Május 1. út 1.) - Tv
36. Önkormányzat (erdőgazdálkodóként)
(5211 Tiszapüspöki, Fő utca 93.) - Tv
37. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA)
(1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) - Tv
38. Agroff Kft.
(5234 Tiszaroff, Dózsa György utca 3.) - CK (11858766)
39. Ártéri Erdőbirtokossági Társulat
(5062 Kőtelek, Kossuth utca 52.) - Tv
40. Bozsik Tibor
(5062 Kőtelek, Vadász utca 2.) - Tv
41. Dr. Nagy Imre
(3300 Eger, Zöldfa utca 19.) - Tv
42. Dr. Papp Lajos
(5200 Törökszentmiklós, Berzsenyi Dániel utca 18.) - Tv
43. Nagykörűi Haladás Zrt.
(5065 Nagykörű, Soványdűlő major 085/1.) - CK (11188410)
44. Kiskörei Erdőbirtokossági Társulat
(3384 Kisköre, Kossuth utca 8.) - Tv
45. Kovácsi-2000 ESZ
(5000 Szolnok, Erdész utca 3.) - Tv
46. Luzsi József
(5000 Szolnok, Erdész utca 2.) - Tv
47. NÁDEX 97 Kft.
(5000 Szolnok, Gagarin utca 59.) - Tv
48. Nagy János
(5000 Szolnok, Baross Gábor utca 41. G. épület IV/14.) - Tv
49. Ökrös Imre
(5000 Szolnok, Szivárvány utca 57.) - Tv
50. Szentiványi András
(1124 Budapest, Korompai utca 14.) - Tv
51. Szilágyi László
(5008 Szolnok, Nagymező utca 10.) - Tv
52. Tiszai Erdőbirtokossági Társulat
(5000 Szolnok, Seregély út 23.) - Tv
53. Tiszarév Erdőbirtokossági Társulat
(5062 Kőtelek, Kossuth utca 30.) - Tv
54. Tóth-FAKER Kft.
(5000 Szolnok, Csokonai utca 65. 2. em. 7.) - CK (11737337)
55. Törökszentmiklósi Erdőbirt. 1sz. E.
(5200 Törökszentmiklós, Táncsics utca 64.) - Tv
56. Turcsányi Csaba
(5200 Törökszentmiklós, Báthori utca 2/A.) - Tv
57. Turcsányi Imre
(5200 Törökszentmiklós, Táncsics utca 32.) - Tv
58. Hnyr - B
59. Irattár - B


Exp. után: ügyintézőnek vissza.





















Csatolmányok:

PE-KTF-618-12-2018. Bayer CK.pdf